2011. aug. 15.

Informed hírlevél

A gyermekkori kancsalság komoly betegség tünete is lehet

 

Minden szülő megrémül, mikor felfedezi gyermekén a kancsalság tünetét. Nem szabad megijedni, de a régi nézetet sem szabad követni, mely szerint ki fogja nőni. Ilyen esetben azonnal orvoshoz kell fordulni, hogy kivizsgálják a probléma forrását. Megkértük Dr. Túri Évát, a Heim Pál Gyermekkórház Szemészeti Osztályának osztályvezető főorvosát, hogy foglalja össze, mit kell tudniuk a szülőknek a gyermekkori kancsalságról.

 

 

A kancsalság egy többnyire gyerekkorban kezdődő szembetegség, amire jellemző, hogy a két szem nem tud ugyanoda nézni, ezért nem jön létre a kétszemes látás. A leggyakrabban vagy veleszületetten, 0- 6 hónapos kor között jelentkezik a kancsalság tünete, vagy 2,5 – 4 éves kor körül alakul ki, nagyon gyakran valamilyen lázas betegség következtében. A kancsalságok hátterében általában valamilyen fénytörési hiba áll.

„A tünet minden szülő számára rögtön észrevehető, ugyanis a gyermek egyik szeme előre tekint a fixált tárgyra, a másik viszont nem a nézett tárgyra irányul, hanem a másik szem nézővonalával szöget zár be. Tehát egyenesen előre tekintéskor nincs párhuzamos szemállás. Amint észleljük a tünetet, azonnal orvoshoz kell fordulnunk, mert hibás az a régi nézet, miszerint egy éves koráig ki fogja nőni. A kancsalságot nem lehet kinőni!”- mondta el Dr. Túri Éva a Heim Pál Gyermekkórház Szemészeti Osztályának osztályvezető főorvosa.

A szemvizsgálat során a szemész megállapítja a szem fénytörési hibáját, és ennek megfelelően szemüveget ír fel. Iskolás kor alatt úgynevezett cycloplegiában kell a vizsgálatot végezni, tehát előtte pupilla tágítót kell csepegtetni a gyereknek (otthon több napig, vagy a rendelőben 20 percenként 3-4-szer), mert csak így lehet a teljes fénytörési hibát megmérni. Attól függően, hogy mennyi a látásélesség, tehát a táblából mennyit lát a gyermek, a rosszul látó szemet kényszeríteni kell a használatra. Ezt a jó szem letakarásával lehet elérni. Amennyiben a szemüveg viselése mellett is megmarad a kancsalság, akkor a következő lépés a műtéti beavatkozás. A fénytörési hibák okozta kancsalság esetén a veleszületett kancsaloknál 1 – 1,5 év körül javasoljuk a műtétet, akiknél később alakult ki, azoknál 4-5 éves korban történik meg a beavatkozás. A műtét célja, hogy a kétszemes együttlátás – térlátás – ki tudjon alakulni. A későbbi életkorban végzett kancsalság ellenes műtét már csak kozmetikai, esztétikai jellegű. Fontos tudni, hogy a kancsalság elleni műtét a látás élességet nem javítja, ezért utána is kell szemüveget viselni.

A kancsalságot speciális műszerrel gyógyítani nem lehet. Viszont a betegség hátterében nagyrészt fénytörési hiba áll. Ennek meghatározásához a szemészek speciális műszereket használnak, ilyen az automata refraktometer, a csecsemőknél ennek speciális változata a Plusoptix. A skiaskopia (árnyékpróba) segítségével szintén a fénytörési hibát lehet meghatározni – ehhez skiaskóp lécre, és speciális szemtükörre (strich skiaskop) van szükség. Amennyiben a fénytörési hiba korrigálásával a kancsalság változatlanul megmarad, a műtétet kell elvégezni, amihez szintén speciális szemészeti műszereket használnak.

Maradandó következményei lehetnek, ha a kancsalságot nem kezelik. Amelyik szemével kancsalít a gyermek, azt a szemét nem használja, így nem tanul meg vele látni, vagyis tompalátó marad erre a szemére. Ez azt jelenti, hogy nem alakulhat ki a kétszemes együttlátás, hibás lesz a térlátás.

 

 

 

A tompalátás és a térlátás hiánya miatt nem szerezhet hivatásos gépjárművezetői engedélyt, illetve alkalmatlan lesz többféle foglakozás betöltésére. Ha a fénytörési hiba nincs korrigálva, tehát a gyermek nem hord a szemüveget, vagy nem jó szemüveget visel, iskolás korban számtalan panasz jelentkezhet. Ilyen például a fejfájás, szemfájás, szemkivörösödés, amelyek miatt csökken a koncentráció képessége és romlik a tanulási eredménye.

Előfordul azonban, hogy valamilyen egyéb szembetegség következtében romlik a látás, és emiatt kezd a gyermek kancsalítani. A betegségek egy része az éleslátás helyét érinti, például toxoplasma okozta érhártya és látóhártya gyulladás, üvegtesti vérzés vagy gyulladás, szemfenéken növekvő daganat következtében. Más esetben a fényt nem engedik erre a területre, például veleszületett szürke hályog esetén. Ezért nagyon fontos, hogy bármely életkorban vesszük is észre a kancsalságot, elengedhetetlen a szemorvosi vizsgálat, mert ha a kancsalság hátterében rosszindulatú daganat áll, akkor akár a gyermek élete is veszélyben lehet.

Sajnos a kancsalság örökíthető. Fénytörési hibával rendelkező, kancsalsággal bíró, illetve tompalátóságban szenvedő szülőknél nagyobb esély van, hogy a gyermeknél is jelentkeznek ezek a hibák. Így akinek a családjában előfordul fénytörési hiba, kancsalság, tompalátás, annak fokozottabban érdemes figyelni a gyermekét, illetve évente kontroll szűrővizsgálatokra járni. Így a fénytörési hiba előbb kiderülhet, mielőtt a gyermek kancsalítani kezdene.

Az információs anyag a Fővárosi Önkormányzat Heim Pál Gyermekkórháza szakértőjének segítségével, valamint a K&H gyógyvarázs program együttműködésével készült.

Még nincs hozzászólás

2011. júl. 08.

Informed hírlevél

Behozzák lemaradásukat a beszédet később kezdő gyerekek

 

Jó hírrel szolgál a későn beszélni kezdő gyerekek szülei számára ausztrál kutatók most megjelent tanulmánya, melyben arra a következtetésre jutottak, hogy a beszéd késése nem vezet mentális problémákhoz a későbbiekben.

 

 

A kutatók tizenéves korukig követték nyomon a későn beszélni kezdő gyerekeket és úgy találták, hogy kortársaikhoz képest nem volt gyakoribb náluk a félénkség, depresszió vagy az agresszivitás. A szakemberek ezek alapján úgy vélik, hogy a „figyelni és várni”
megközelítés a megfelelő hozzáállás azokhoz a kisgyerekekhez, akiknél az átlagoshoz képest késik a nyelvi fejlődés.

Az Andrew Whitehouse vezetésével lefolytatott követéses vizsgálat – melynek eredményét a Pediatrics című szakfolyóiratban ismertették – az eddigi leghosszabb távú ilyen tanulmány. A felmérésbe 1400 – a kezdeteknél – kétéves gyereket és szüleiket vonták be. A szülők egy kérdőívet töltöttek ki a gyerek nyelvi fejlődéséről, melyben olyan kérdésekre válaszoltak például, hogy milyen szavakat használ már a kicsi.

Nagyjából minden tizedik kétévesnél állapították meg, hogy késői a beszédfejlődésük, ők használták a listán szereplő 310 gyakori szóból a legkevesebbet. A későn beszélő gyerekek 13 százalékánál tapasztaltak kétéves korukban olyan magatartásbeli eltérést is, mint a félénkség, szomorúság vagy csökkent aktivitás. Ezek a viselkedési formák azonban a felmérés 5 éves és 17 éves korban történt megismétlésekor nem jelentek meg nagyobb arányban a későn beszélőknél, mint a többieknél.

Még nincs hozzászólás

2011. márc. 22.

Informed hírlevél

Fűszeres bébiételek?

baba, táplálás, bébiétel

Felejtsük el a tejberizst és a bébiételt, és adjunk a babának curryt, sőt, erős paprikát is – ideje megváltoztatni a csecsemők étkezési szokásait, mondják amerikai kutatók.

 

Dr. David Bergman, a Stanford-egyetem gyermekgyógyász professzora szerint a gabonapelyhek és -kásák nem a legalkalmasabbak arra, hogy a baba első ételei legyenek. Jöhet a gyümölcs, nem lesz tőle édesszájú a gyermek, és nyugodtan fűszerezhetjük az ételeket akár már a baba 6 hónapos korától.

– Rengeteg mítosz forog közszájon ezzel kapcsolatban – mondja Bergman professzor –, és ezeket semmiféle bizonyíték nem támasztja alá. – Ráadásul a könyvek sem igazán segítenek átformálni a szülők gondolkodását. A kutatások mind azt bizonyítják, hogy a csecsemő étellel kapcsolatos első élményei meghatározzák későbbi étkezési szokásait. Az elhízás elleni küzdelemhez nagymértékben hozzájárul, ha már egészen kis kortól változatosabb ízekhez és ételekhez szoktatjuk a gyerekeket.

Mindez könnyebb is és nehezebb is, mint gondolnánk. Könnyebb, mert a szakemberek szerint egy hathónapos sok tekintetben ugyanazt eheti, mint a szülei. De nehezebb, mert nem könnyen talál valaki részletes útmutatást e téren.

Az irányelvekből általában kimaradnak az egyes etnikumok fogásai, pedig Indiában például már a kisgyermekeknek curryvel, vagy fahéjjal fűszerezett ételeket adnak. A könyvek óvják a kisgyermekes szülőket a diótól és a tenger gyümölcseitől is, mint esetleg allergiát okozó ételektől.

A szakemberek szerint féléves kor után gyakorlatilag bármivel megbirkózik a kicsi, ám van néhány dolog, amire vigyázni kell. Legyünk óvatosak, ha a családban van allergiás beteg, ilyenkor csak fokozatosan vezessünk be egy-egy újdonságot, és figyeljük a hatást. Fontos emellett a változatosság, ne adjunk unalmas ételeket a kicsiknek.

A gabonapehely azért a legrosszabb választás, mert éppen olyan, mintha a tápszert még külön meg is cukroznánk. A gabonafélék igen gyorsan cukorrá bomlanak a szervezetben, megemelkedik a vércukor- és inzulinszint, ami későbbi egészségi problémákhoz, így elhízáshoz is vezethet.

Még nincs hozzászólás

2011. jan. 21.

Informed hírlevél

Új nézet látott napvilágot a szoptatás ideális időtartamáról

szoptatás, ajánlás

A szoptatás időtartama központi kérdés a kismamák körében. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása alapján az újszülöttet hat hónapig kizárólag anyatejjel kell táplálni. Az EU tagállamainak 65 százaléka követi ezt az ajánlást, brit kutatók azonban most kételyüket fejezték ki ezzel kapcsolatban.

 

Mary Fewtrell, a University College London orvoskutatója és kollégái olyan elemzést tettek közzé a British Medical Journal című folyóiratban, amely szerint a széleskörűen elfogadott ajánlás nincs kellőképpen alátámasztva. A gyermekorvosok szerint ideje azt újraértékelni.

A kutatók az ismert adatok kiértékelését követően azt tanácsolták a kismamáknak, hogy legalábbis az ipari államokban a csecsemőket a negyedik hónaptól kezdve más élelmiszerekkel is táplálják. Számos tanulmány elemzése révén ugyanis kiderült, hogy azok a babák, akik ennél tovább is kizárólag szopnak, hajlamosabbak lesznek az allergiára és a vashiányra. A szerzők további érve, hogy a pépes ételek korábbi bevezetése jobban felkészíti a csecsemőket a többi élelmiszerre, például a zöldségekre.

A kevésbé fejlett országokra ugyanakkor nem érvényes e megállapítás. Ott ugyanis a kizárólagos szoptatással előzhetők meg leginkább a szennyezett ivóvízből és élelmiszerekből eredő megbetegedések.

A kutatás okaként egy, az elmúlt években megfigyelhető trend szolgált, miszerint a hozzátáplálás kezdete egyre inkább későbbre tevődik – írták az orvosok.

Más szakértők kétkednek a tanulmány hitelességében. Janet Fyle, a brit védőnők egyesületének tagja úgy nyilatkozott a BBC-nek, hogy négy hónapra korlátozni a szoptatás idejét visszalépés lenne, és a bébiétel-gyártók kezét véli a háttérben felfedezni. A négy szerző közül hárman ugyanis már dolgoztak a bébiételipar tanácsadóiként, vagy kaptak onnan kutatási pénzeket.

A német szoptatásvédelmi bizottság is hasonlóan áll az ügyhöz, bár nem követi szigorúan a WHO ajánlását. Szerintük az első félévben szoptatni kellene a babákat, legalább az ötödik hónap elejéig pedig kizárólag anyatejjel történjen a táplálás, még az allergiára fokozottan hajlamos gyermekek esetében is.

Végső soron a brit orvosok is a hozzátáplálás elkezdéséről beszélnek, nem a szoptatás abbahagyásáról. „A pépes ételek bevezetését követően – amelyre legkésőbb a második életév elején sort kell keríteni – is ajánlott tovább szoptatni a csecsemőket. A szoptatás idejét anya és gyermek együtt határozzák meg” – írják a Der Spiegel című német lap internetes kiadása szerint (www.spiegel.de).

Még nincs hozzászólás

2011. jan. 21.

Informed hírlevél

Sportoljunk együtt a gyerekkel!

gyermekkori elhízás, gyereknevelés, sport

Egy új felmérés szerint a szülők nagymértékben felelősek gyerekeik egészséges vagy mozgásszegény életmódjáért. Különösen fontos ez a kérdés a riasztó méreteket öltő gyermekkori elhízás miatt.

 

Dr. Sarah L. Lee atlantai kutató és munkatársai egy országos felmérés adatait elemezték, melyben 5177 szülő-gyerek pár adatait dolgozta fel. A részvevő gyerekek életkora 9-13 év volt.

A kutatók megkérdezték a gyerekeket, illetve a szülőket többek közt arról, mi a véleményük az egészség és a testmozgás kapcsolatáról, mannyi időt töltenek el együtt, rendszerint együtt ebédel-e a család, sportol-e a gyerek valamilyen egyesületben, úgy érzi-e, hogy támogatják a szülei, és természetesen arról, milyen gyakran sportolnak, illetve mozognak együtt szüleikkel.

A kutatók szerint gyakrabban sportolnak gyerekek a szülőkkel együtt, ha

  • a szülők tisztában vannak azzal, hogy a testmozgás fontos és jó
  • a szülők gyakran étkeznek együtt a gyerekkel
  • a gyerek valamilyen csapatsportot űz
  • a szülők korlátozzák a gyerek tévézésének idejét, és bíznak magukban annyira, hogy képesek a gyerekek viselkedését befolyásolni. (Érdekes, hogy mindkét tényezőnek együtt kellett jelen lenni ahhoz, hogy hatással legyen a közös sportolásra.)
  • a szülő biztonságosnak tartja a környéket, ahol laknak. Sok esetben előfordult, hogy a szülők veszélyesnek találták, indokolatlanul a lakókörnyezetet.
  • Mit tehet a szülő, hogy több időt töltsön közös sportolással?
  • tudja, mennyi az elég. A 6-17 évesek számára ajánlott naponta legalább egy óra
  • legyen a tudatában annak, hogy minden perc számít. A 60 perc részletekre bontva is mozgás. Használjanak ki tehát minden alkalmat.
  • próbáljanak meg minél többet együtt lenni a gyerekkel, fontosak a közös étkezések, és a hetente egyszer együtt töltött napok.
  • alakítsa ki minél korábban a jó szokásokat, egy hatévessel könnyebb együtt sportolni, mint egy 13 évessel.
  • tájékozódjék lakókörnyezetében a felügyelet mellett végezhető sportolási lehetőségekről.

Ha aggódik a szülő a biztonság miatt, keressen a gyerek számára egy sportegyesületet vagy iskolai sportfoglalkozást.

Még nincs hozzászólás

2010. máj. 04.

Informed hírlevél

Szemünk védelmében

szemvédelem, UV-sugárzás

Mostanában sok szó esik, és helyesen, a bőrnek a nap UVB és UVA sugaraitól való védelméről, de kevesebb arról, hogy a káros sugarak a szemünknek is árthatnak.

 

Köztudott, hogy az ablak mögött ülve nem lehet sem lesülni, sem leégni. Azt is fontos azonban tudni, hogy az ablaküveg, de még a legtöbb napszemüveg is átengedi a legveszélyesebb sugarakat. Vásárláskor ne csak a divatos formára ügyeljünk tehát.

Mivel az emberek manapság idejük igen nagy részét töltik autóban ülve, egyre fontosabb egészségügyi kérdés, mennyire véd az autó ablaküvege. Erre a kérdésre az ipar is reagált, és állandóan fejlesztik a gépjárművek, valamint a lakó- és középületek ablaküvegének napvédő tulajdonságait.

A közönséges ablaküveg kiszűri az UVB-sugárzást, ezért nem lehet a szobában lesülni. Átengedi azonban az UVA, valamint a meleget okozó infravörös sugarakat. A védőüvegek gyártásánál tehát az elsődleges szempont a fény átengedése, kiszűrve az UVA és infravörös sugarakat. Különösen fontos ez a modern építészeti megoldásoknál, ahol igen nagy ablakfelületekkel találkozhatunk. Széles körben alkalmazzák az ún. Low-E, azaz alacsony emissziós üvegeket, ezek hőtakarékosak ugyan, és az UVB-sugárzást csökkentik, de átengedik az UVA-sugarakat.

Az egyik legjobb megoldás az ún. laminált, rétegzett üveg, amelynél két üvegtábla között egy műanyag réteg található. Ez kiszűri szinte valamennyi UV-sugarat, de nem nyeli el a fényt, ezen kívül jó hangszigetelő is. A modern autók szélvédője már rétegzett üvegből készült, ám az oldalsó és hátsó üvegek még nem, óvjuk tehát árnyékolóval legalább a hátsó ülésen ülő gyermekeket.

Még nincs hozzászólás

2010. máj. 04.

Természetesen legyen bármilyen védő hatású az autó ablaküvege, ha kinyitjuk az ablakot, semmit sem érünk vele. Tartsuk tehát zárva, vagy ha mégsem, hosszú ujjú inggel vagy fényvédő készítményekkel védekezzünk.

A napszemüveg ne csupán divatcikk legyen, vagy a rejtőzést szolgálja. Az UV sugarak roncsolhatják a szaruhártyát, a szemlencsét és a retinát egyaránt, aminek az eredménye a szürkehályog, valamint a korral járó sárgafolt elfajulás lehet. A szabadban dolgozókat a kúszóhályog és a szaruhártyagyulladás veszélyeztetik.

Mit tehetünk? Sokat segít a széles karimájú kalap, de nem elég. A napszemüveg vásárlásánál figyeljünk arra, hogy a magas ár nem mindig jelent magas minőséget is, sőt, a legtöbb divatos napszemüveg egyáltalán nem véd az UV-sugarak ellen. Keressük tehát a 100 százalékos UV-védelmet jelző címkét, legyen a lencse elég nagy, a színe pedig szürke vagy sárgásbarna, ezek ugyanis nem torzítják a természetes színeket, aminek a közlekedésben van nagy jelentősége. Fontos, hogy a lencse ne legyen túl sötét, mert a kitágult pupilla még sérülékenyebb az UV-sugarakkal szemben. Különösen ügyeljünk szemünkre a vízi sportoknál, és ne feledjük, az sem védi szemünket, ha csupán az árnyékban tartózkodunk, akkor is fontos a megfelelő napszemüveg viselése.

Még nincs hozzászólás

2010. ápr. 08.

Informed hírlevél

A Lyme-kór

Lyme-kór, kullancs, fertőzés

A Lyme-kór egy olyan betegség, amit a Borrelia Burgdorferi nevű baktériumokkal fertőzött kullancsok terjesztenek. A legtöbb kullancscsípés nem vezet Lyme-kór kialakulásához, azonban a betegség olyan súlyos, hogy érdemes minden egyes csípést alaposan megvizsgálni. Minél több időt van a kullancs a bőrben, annál nagyobb a fertőződés valószínűsége.

 

A fertőzött kullancs csípése után 1-4 héttel a legtöbb embernél megjelenik a Lyme-kór néhány tünete. A körkörös, terjedő pirosság (az úgynevezett erythema migrans) az esetek 70-80 %-ában jelenik meg. Néhányan náthaszerű tünetekre panaszkodnak ebben az időszakban, ami lázzal, hidegrázással, fejfájással és fáradtsággal, ízületi és izomfájdalommal, duzzadt nyirokcsomókkal járhat.

Ha a betegséget nem ismerjük fel ebben a fázisban, továbbterjed az ízületekre, a szívre és az idegrendszerre (1-4 hónappal a csípés után). További kiütések jelenthetnek meg, és tartós, vagy átmeneti fájdalom vagy gyengeség jelenhet meg a végtagokban. A fejfájás, az elsápadás, az emlékezetzavar gyakori tünetek ebben a stádiumban, és gyakran járnak együtt gyors szívveréssel, vagy az arcizmok bénulásával.

A betegség késői fázisa a csípés után hónapokkal alakul ki, ha a kezelés nem volt sikeres, vagy el sem kezdődött. Ízületi duzzanat (tipikusan a térdekben) alakul ki, ami krónikussá is válhat. Az idegrendszerben az arcideg bénulása, abnormális érzetek (a perifériás idegek sérülése miatt), agyhártyagyulladás és zavartság alakulhat ki. A szívproblémák ritkák, de akár szívizomgyulladás is kialakulhat.

A betegséget nem lehet elkapni fertőzött személytől. Az állatok megbetegedhetnek Lyme-kórban, de nem adhatják át a betegséget az embereknek, csak kullancscsípés által. Nem terjesztik a betegséget a szúnyogok, legyek és muslincák sem, csak a kullancsok.

Még nincs hozzászólás

2010. ápr. 08.

Informed hírlevél

A Lyme-kór

Lyme-kór, kullancs, fertőzés

A Lyme-kór egy olyan betegség, amit a Borrelia Burgdorferi nevű baktériumokkal fertőzött kullancsok terjesztenek. A legtöbb kullancscsípés nem vezet Lyme-kór kialakulásához, azonban a betegség olyan súlyos, hogy érdemes minden egyes csípést alaposan megvizsgálni. Minél több időt van a kullancs a bőrben, annál nagyobb a fertőződés valószínűsége.

 

A betegséget legkönnyebb a „kokárda-kiütésről” felismerni, ami a csípés helyén alakul ki. Nem mindenkinél van azonban kiütés, és nem is mindenki emlékszik a csípésre. Vérvizsgálatot 3-4 héttel a csípés után érdemes végezni, de ez csak egy korábbi fertőződésre utalhat, nem pedig a betegség stádiumára.

A kezelés során a legtöbb esetben beválik az antibiotikus kezelés, ez különösen igaz a korai stádiumokra. A későbbi betegségek már tartós, vénás antibiotikus kezelést igényelnek, amit az ízületi panaszok miatt nem szteroid gyulladáscsökkentőkkel szoktak kiegészíteni.

A betegséget leghatékonyabban úgy előzhetjük meg, hogy a kullancs csípése ellen védekezünk. Kerüljük a füves-fás területeket, különösen május-július között. Fedjük be a testet tetőtől talpig, ha kullanccsal fertőzött területre lépünk. Használjunk rovarriasztót a bőrön. A permethrin tartalmú szerek azonnal megölik a kullancsot, ezt azonban csak a ruhákon szabad alkalmazni, a bőrön soha. Este vizsgáljuk át alaposan magunkat és állatainkat. Mossunk gyakran kezet és fejet, hogy letöröljük azokat az élősködőket, amelyek még nem kapaszkodtak meg elég erősen.

Ha kullancsot találunk, azt el kell távolítani. Egy finom csipesszel fogjuk meg a fejénél (ez van a legközelebb a bőrhöz). Lassan húzzuk, hogy a fejét is eltávolítsuk. Mossuk meg a csípés helyét szappannal. Ha nem sikerül eltávolítani, kérjünk orvosi segítséget.

WebMD

Még nincs hozzászólás

2010. ápr. 06.

Informed hírlevél

Életkorhoz kötött kötelező védőoltások Magyarországon
Oltás fajtája Életkor
BCG 0-6. hét (általában néhány napos korban)
DTPa-IPV-Hib 2 hónapos korban
DTPa-IPV-Hib 3 hónapos korban
DTPa-IPV-Hib 4 hónapos korban
(2005-ig 5 hónaposan is volt kötelező oltás, de 18 hónaposan nem) 5 hónapos korban
MMR 15 hónapos korban
DTPa-IPV-Hib 18 hónapos korban
DTPa-IPV 6 éves korban
Iskolai kampányoltások (iskolai osztályok és nem feltétlenül életkor szerint)
dT 11. év (általános iskola 6. osztály, szeptember)
MMR újraoltás 11. év (általános iskola 6. osztály, október)
Hepatitis B 14. év

A betűjelek az alábbi oltásokat jelentik:

BCG – Tuberkulózis elleni oltás
DTP – diftéria, tetanusz, szamárköhögés elleni oltás
Pw – a jelenlegi teljes sejtes szamárköhögés elleni komponens
Pa – csak tisztított antigéneket tartalmazó szamárköhögés elleni komponens
OPV – szájon át adott, élő, gyengített vírustörzseket tartalmazó oltóanyag gyermekbénulás ellen
IPV – inaktivált (=elölt) vírust tartalmazó gyermekbénulás elleni oltóanyag
HIB – a Haemophilus influenzae baktérium elleni oltóanyag
MMR -mumpsz, kanyaró, rózsahimlő elleni oltóanyag
Hepatitis B -fertőző májgyulladás elleni oltóanyag.

Még nincs hozzászólás

« Newer Posts - Older Posts »