Dr. Juhos Piroska

Az új kontaktlencsék sem védenek a szemfertőzés ellen

kontakt lencse, keratitis

Sem a jobb oxigénátengedő kontaktlencsék, sem a naponta cserélhető lencsék nem csökkentik a veszélyes szemfertőzések kockázatát, derül ki a legújabb kutatásokból. A lencse típusától függetlenül a legnagyobb kockázatot az jelenti, ha éjszakára nem vesszük ki. Ha éjszakára bennmarad a kontaktlencse, ötször akkora esély van fertőzésre, állítják a szakemberek.

A szemfertőzés – úgynevezett mikróbás keratitis – nem gyakori betegség, körülbelül minden kétezredik kontaktlencse-viselőt érinti. Azonban nagyon fájdalmas, és látásvesztéshez is vezethet.

A szilikon hidrogél lencséket 1999-ben vezették be azzal a reménnyel, hogy a keringés nélküli szaruhártya jobb oxigénellátása csökkenti a fertőzés kockázatát. Az eldobható lencsék ugyancsak 1999 óta elérhetőek, előnyük abból adódik, hogy nem érintkeznek az esetleg szennyezett lencsetartó dobozzal. Két új kutatási eredmény azonban arról tanúskodnak, hogy egyik elmélet sem helytálló.

Az első vizsgálat során a kutatók mikróbás keratitisben szenvedő, kontaktlencsét viselő egyének esetét hasonlították össze egészséges, kontaktlencsés egyénekkel. Azt találták, hogy az eldobható kontaktlencsék mellett másfélszeres a mikróbás keratitis kialakulásának kockázata, szemben a hetente-négyhetente cserélendő lágy lencséket használókkal. A legkevesebb fertőzés azoknál volt, akik légáteresztő merev lencsét viseltek, ezek azonban nem túl népszerűek, mert kényelmetlenek lehetnek.

Az eldobható lencsék jelentik a legnagyobb fertőzésveszélyt, ebben a csoportban azonban ritkább volt a látásvesztés kialakulása. Ilyen szempontból tehát szerencsésebb az eldobható lencsék viselése: a lencsetároló dobozok ugyanis ellenálló kórokozóknak adhatnak otthont.

A másik vizsgálat során keratitises és egészséges kontaktlencse-viselőkkel készítettek interjút. A lencse típusa, a kontaktlencse-viselés intenzitása és más tényezők elemzésével keresték a szemfertőzés kialakulásához vezető okokat.

Tapasztalatuk szerint az új anyagú lencsék nem szorították vissza a fertőzéseket. Itt is az éjszakai viselés jelentette a legnagyobb kockázatot szemfertőzésre. Merev lencsét viselőknél a keratitis 1,2/10 000 gyakorisággal fordult elő, míg a lélegző lencsét éjszaka is viselőknél 25,4/10 000 gyakorisággal.

A szemfertőzés kockázatát emelte továbbá a dohányzás, az interneten vásárolt kontaktlencse viselése, a javasolt időn túl viselt kontaktlencse, és a nem megfelelő kézmosás a lencsék behelyezése előtt.

Szakemberek szerint azonban nem okoztak meglepetést ezek a kutatási eredmények. „Évek óta tudjuk, hogy nem jó dolog kontaktlencsével aludni, még akkor sem, ha folyamatosan lehet őket viselni. Ez egy fontos, talán a legfontosabb kockázati tényezője a mikróbás keratitis kialakulásának. Ki kell venni a kontaktlencsét az alváshoz, ez érvényes a kisebb szunyókálásokra is.”

A ventilátor csökkenti a SIDS kockázatát

SIDS, bölcsőhalál

Kisebb a hirtelen csecsemőhalál (SIDS) kockázata azoknál a babáknál, akik ventilátorral felszerelt hálószobában alszanak, állapították meg amerikai kutatók. A berendezés több mint 70 %-kal csökkenti a betegség előfordulását. Nyitott ablak mellett is csökken a rizikó, de nem ilyen kifejezett mértékben.

A meglepő eredmények megerősítésre várnak, és a ventilátor nem helyettesíti az eddigi ajánlásokat a kockázat csökkentésére. A háton való fektetés, a kemény matrac és a cumi továbbra is javasolt. A SIDS gyakorisága több mint felével csökkent, amikor 1992-ben a háton való fektetésre felhívták a figyelmet.

Mára nyilvánvalóvá vált, hogy az alvás körülményei meghatározó a SIDS szempontjából, bár ennek okát nem értjük pontosan. A hirtelen csecsemőhalál leggyakrabban 2-4 hónapos kor között fordul elő, és a téli hónapokban a leggyakoribb. Az 1-12 hónapos csecsemők egyik vezető haláloka.

Egy egyik elmélet szerint a betegség hátterében a széndioxid felhalmozódása áll, fiatal életkorban még nem működnek azok az ébresztési rendszerek, amelyek a kilégzett levegő újra beszívása ellen védenek. A szerzők ezért arra gondoltak, hogy a légáramlást elősegítő berendezés védelmet jelent a SIDS-szel szemben.

Az elmélet vizsgálatára 185 SIDS-ben elhunyt csecsemő szüleivel végeztek interjút, átlagosan 3,8 hónappal a baba halála után. Az eseteket 312 egészséges gyermek adataival hasonlították össze.

A nyitott ablakú szobában való altatás a SIDS kockázatát 36 %-kal, míg a ventilátor 72 %-kal csökkentette. Még kifejezettebb volt a kockázatcsökkenés azoknál a babáknál, akiket hasra fektetve altattak, vagy más okból volt emelkedett a halál kockázata.

Szakértők szerint fontos felfedezésről van szó. Nem tudni előre, hogy mely gyermekek válnak hirtelen csecsemőhalál áldozataivá, így fontos minden olyan eszköz, amivel csökkenteni lehet a betegség kockázatát.

Nincs szó arról, hogy egy ventilátor bekapcsolásával kivédtük a betegséget. A háton való fektetés és a cumi használata mellett más tanácsokat is érdemes megfogadni: éjszakára ne aludjanak szüleikkel, aludjanak kemény matracon, a puha játékokat és ágyneműt érdemes kerülni, és ajánlott megóvni a túlmelegedés veszélyétől is. Tilos terhesség alatt, vagy a baba jelenlétében dohányozni.

A dohányzás a SIDS egyik legjelentősebb kockázati tényezője.

Adjunk halat is a csecsemőnek!

csecsemő, táplálás, ekcéma. hal

Svéd kutatók megállapították, hogy a hallal táplált csecsemők ritkábban lesznek ekcémások. A gének is fontos szerepet játszanak az ekcéma kialakulásában, azok, akiknek az anyjánál is vagy testvéreinél előfordult, közel kétszer annyian lettek ekcémások.

A göteborgi egyetem kutatói ötezer szülőt kérdeztek meg gyermekeik étkezési szokásairól és ekcémás tüneteiről a gyermekek 6 és 12 hónapos korában. Érdekes megállapítást tettek, mely szerint, ha a gyermek még 9 hónapos kora előtt eszik halat is, a betegség kialakulásának kockázata 25 százalékkal csökken.

A jelenség pontos oka ismeretlen, de a halban levő omega-3 zsírsavak minden bizonnyal nagy szerepet játszanak a védelemben.

Az ekcéma Nagy-Britanniában mintegy hétmillió embert érint, minden tíz gyermekből egy ekcémás.

BBC News