Dr. Juhos Piroska

Védőoltás miatt aggódó szülők

védőoltás, autizmus

A legtöbb szülő hisz abban, hogy a védőoltással megóvhatja gyermekét az esetleg halálos kimenetelű betegségektől, ám egy nemrégiben készült felmérésből kiderül, a szülők több mint felét aggasztják a védőoltások lehetséges mellékhatásai.

A vizsgálat szerint a szülők 88 százaléka betartja az orvos védőoltásra vonatkozó ajánlásait, de 54 százalékuk aggódik, különösen az újabb oltóanyagok miatt.

Azok a szülők, akik félnek a lehetséges mellékhatásoktól, ritkábban oltatják be a gyermekeiket. Nyolc szülőből egy a gyermekorvos által ajánlott oltások közül legalább egyet visszautasított.

Több problémát okoznak az újabb védőoltások, mint pl. a himlő, a meningococcus és a HPV elleni oltások, míg a régebbieket (kanyaró, mumpsz, rubeola) inkább elfogadják a szülők.

A kutatók 1552 szülő vakcinával kapcsolatos viselkedését figyelték meg. A szülők 90 százaléka azt mondta, hogy az oltás jó dolog, mert megvédi a gyermekeiket, és 88 százalékuk állította, hogy általában követi az orvos utasításait.

Az eredmények azonban azt mutatják, hogy annak ellenére, hogy semmiféle tudományos bizonyíték nincs az autizmus és a védőoltás közötti kapcsolatra, átlag öt szülőből több mint egy továbbra is azt hiszi, hogy egyes oltások autizmust okozhatnak egyébként egészséges gyermekeknél.

A nők inkább hisznek ebben, jobban aggódnak a mellékhatások miatt is. Bár sok információ áll rendelkezésre az oltások biztonságossági mutatóit illetően – írják a kutatók –, ez az információ valamiért nem jut el a szülőkhöz, vagy legalábbis nem elég meggyőzően és hatásosan. Veszélyben van a gyermekek folyamatos oltása, ha a jelenlegi aggodalmakat nem oszlatják el megfelelően, félő ugyanis, hogy egyre több szülő utasítja vissza a védőoltásokat.

Öröklődő betegségek

öröklődés, genetika

A gyermek nemcsak a haja vagy a szeme színét, álla formáját örökli a szüleitől, hanem sajnos egyes betegségeket is. Sok krónikus betegség van jelen egy-egy családban, ami természetesen nem jelenti azt, hogy a gyereknél jelentkezni is fog.

Általában a genetika és a környezet együttesen váltanak ki valamilyen betegséget. A gyerek génállományán nem lehet változtatni, de ha megismerjük a leggyakoribb örökletes betegségeket, megkönnyítjük a megelőzést.

Látászavarok

A rövidlátás, a színvakság és a lusta szem (amblyopia) gyakran öröklődik, ha mindkét szülőnél megvan, a gyerek esélye 25-50 százalékos. Csak nők hordozzák és adják tovább a színvakság génjét, de általában csak férfiakat érint. Ha az anya génhordozó, fiának 50 százalék az esélye a betegségre.

Ha a gyerek fejfájásra panaszkodik, hunyorog vagy könnyezik a szeme, különösen ha olvas vagy TV-t néz, mutassuk meg orvosnak. A gyerekek a rövidlátásra iskoláskor előtt általában nem panaszkodnak, de már 3 éves korban felfedezhető. A lusta szem-szindrómát nehéz megállapítani, hacsak nem szűri külön az orvos.   A színtévesztés általában a gyerek 5 éves korában derül ki.

Mit tegyünk?

Ha a családban előfordul látászavar vagy más szembetegség, ellenőriztessük rendszeresen a gyerek látását. Jó, ha a gyereket 1 éves korára már látta szemész, mert minél korábban tudunk a látászavarról, annál jobban korrigálható, sok kudarcot tudunk ezzel megelőzni.

Tudósok a méregtelenítésről

méregtelenítés, detoxikálás

A tudósok szerint a méregtelenítés csak kereskedői fogás, és nincs semmi bizonyíték arra, hogy a szervezet méregtelenítését ígérő reklámok állítása valós lenne.

A Sense About Science nevű közhasznú alapítvány 15 terméket vizsgált be a palackozott víztől az arctisztítókig, és „értelmetlennek” minősítette azokat az állításokat, melyek szerint ezek elősegítenék a méregtelenítést.

Amikor vizsgálódásuk eredményeivel szembesítették a gyártókat, nem akadt kettő, amelyik ugyanúgy fogalmazta volna meg, mit is ért valójában méregtelenítés alatt. A legtöbbször beismerték, hogy egyszerűen csak átnevezték, és így méregtelenítésnek hívták az olyan folyamatokat, mint a tisztítás, vagy ledörzsölés.

Egy arclemosóról például azt állítják, hogy a méreganyagok eltávolításával hat, ám kiderült, hogy ezek a mérgek a piszok, a smink maradványai és a bőr által termelt zsír, amit egy közönséges arclemosó is eltávolít.

Nem áll bizonyíték az ötnapos méregtelenítő kúrák mögött sem. Evelyn Harvey biológus szerint, ha valaki egészségesen étkezik, minden bizonnyal jobban érzi magát mindenféle csodaszer nélkül is.

A legrosszabb esetben azonban, hívják fel a figyelmet a vizsgálat készítői, egyes méregtelenítő diéták károsak is lehetnek, a legjobb esetben pedig csupán pénzkidobásnak tekinthetők.

Az alapítvány elnöke szerint: – Nevetséges, hogy a 21. században misztikus tulajdonságokkal ruházunk fel bizonyos termékeket, és örömmel látom, hogy egyes fiatal tudósok is megosztják fenntartásaikat a vásárlókkal.

Nem lehet elég korán kezdeni a higiénére való nevelést

A jó szokásokat könnyebb kialakítani, mint a rosszakat elhagyni. Ha a kisgyerek korán megtanulja, hogyan lehet megelőzni a bölcsődéből, óvodából hazahurcolt fertőzéseket, azzal sok gondtól megkíméljük magunkat is. Nem utolsósorban így védekezhetünk az új típusú influenza ellen is.

Amikor a gyerek kinőtte már azt a korszakát, hogy mindent a szájába vesz, el lehet kezdeni olyan szokásokat megtanítani neki, amelyekkel a fertőzések megelőzhetők.

Az alábbiakban néhány olyan tanácsot adunk, amelyeknek a betartásától sikert remélhetünk, mert a kicsiknek nem lehet előadást tartani a kórokozók természetéről.

Csináljunk rítust a jó szokásokból, és ne feledjük, csak akkor lehetünk eredményesek, ha magunk járunk elől jó példával.

Kézmosás

A legfontosabb és könnyen kialakítható jó szokás. Feltétlenül mosson kezet a gyerek:

• ha megérkezik a bölcsődébe, óvodába

• evés előtt

• tisztába tevés vagy a bili, WC használata után

• játszóház, gyerekzsúr után

• ahogy hazaérkezik.

De hogyan?

Nagyon fontos a következetesség, és egy idő után a kisgyerek automatikusan kezet mos. Nem mindegy azonban, hogyan.

A kézmosás mindig meleg vízzel, szappannal történjék, és legalább 20 másodpercig tartson (ennyi idő alatt kétszer lehet elénekelni a „Boldog szülinapot” kezdetű dalocskát). Az sem mindegy, milyen szappant adunk a gyereknek, érdekesebb lehet a mesefigurás flakonos folyékony szappan, vagy ha együtt készítünk szappant, amit csak ő használ.

További tanácsok

• Köhögjön a gyerek (és a felnőtt is) a behajlított karjába. A régi jó tanács, hogy tegyünk a szánk elé a kezünket tüsszögéskor, köhögéskor, nem sokat segít, viszont tele lesz a kezünk kórokozóval.

• Használjon papír zsebkendőt. Ez ugyan nem mindig működik, de érdemes megpróbálni. Sok óvodás már egyedül is tud orrot fújni.

• A jó példa is ragadós. A kisgyerek nagyon szeret utánozni, ha mi is minden alkalommal a fentiek szerint kezet mosunk, ő is hamarabb rászokik.

A Kapás utcai rendelőbe időpontkérés augusztus 10 és 31 között a 06309714989-es telefonszámon lehetséges (dr.Csordás Erika telefonja)

Beszélgessünk a gyerekkel – ne csak mondjuk a magunkét

gyermeknevelés, beszédkészség, beszédfejlődés

Az UCLA kutatói szerint, ha fejleszteni szeretnénk gyerekünk nyelvi és beszédkészségét, legalább olyan fontos, hogy meghallgassuk, amit mond, mint az, hogy beszéljünk hozzá.

Mintegy hatszoros hatása van a gyerekkel való beszélgetésnek, mintha csak egyirányú a nyelvi kommunikáció. – Ha a felnőtt beszél, az segíti a gyereket a nyelvi fejlődésben, de sokkal fontosabb az interakció – mondja a kutatás vezetője, Frederick Zimmerman professzor. – Minél többet beszél a gyerek, annál jobban megerősíti a tudását.

A kutatók azt is megállapították, hogy a TV-nézésnek nem volt számottevő hatása, ha a beszélgetés helyett történt. Pedig éppen ez figyelhető meg a legtöbb családban. Minden további egy TV-nézéssel töltött órával a gyerek 770-nel kevesebb szót hall a felnőttől.

A UCLA kutatói 275 családot mértek fel, a gyerekek életkora 2-48 hónap volt. Megállapították, hogy egy átlagos napon egy gyerek mintegy 13 ezer szót hall a felnőttektől, és mintegy 400 felnőtt-gyerek párbeszédben vesz részt. A nyelvi fejlődést elősegíti, ha napi száz beszélgetéssel többen vesz részt és ha napi plusz ezer szót hall.

– Ha a felnőtt és a gyerek beszélget – mondja Maxine Orringer pittsburgh-i beszédkutató –, akkor a kommunikációt gyakorolja. Amikor hibát vét, mintegy tájékoztatja a felnőttet, hol tart a fejlődésben, és ha a szülő akár önkéntelenül is kijavítja, a gyerek nyelvi készsége is fejlődik.

Nagyon fontos, hogy a szülő minél többet beszéljen a gyerekhez, ám ez önmagában távolról sem elég. Adjuk meg neki a lehetőséget, hogy beszélhessen, hallgassuk meg türelmesen. A beszélgetés kétirányú utca.

Májustól egy második rendelést is beindítottam: a Dimenzió Egészségközpontban,  Bp., V. Vécsey u.3. 1054. Hetente 2 alkalommal, hétfőn 8-12 óra, kedden 16-18 óra között várom pácienseimet előjegyzés alapján. Időpontot kérhet a 06 1 373 0051 és a 06 1 373 0052  telefonszámon.

Öröklődő betegségek

öröklődés, genetika

A gyermek nemcsak a haja vagy a szeme színét, álla formáját örökli a szüleitől, hanem sajnos egyes betegségeket is. Sok krónikus betegség van jelen egy-egy családban, ami természetesen nem jelenti azt, hogy a gyereknél jelentkezni is fog.

Általában a genetika és a környezet együttesen váltanak ki valamilyen betegséget. A gyerek génállományán nem lehet változtatni, de ha megismerjük a leggyakoribb örökletes betegségeket, megkönnyítjük a megelőzést.

Látászavarok

A rövidlátás, a színvakság és a lusta szem (amblyopia) gyakran öröklődik, ha mindkét szülőnél megvan, a gyerek esélye 25-50 százalékos. Csak nők hordozzák és adják tovább a színvakság génjét, de általában csak férfiakat érint. Ha az anya génhordozó, fiának 50 százalék az esélye a betegségre.

Ha a gyerek fejfájásra panaszkodik, hunyorog vagy könnyezik a szeme, különösen ha olvas vagy TV-t néz, mutassuk meg orvosnak. A gyerekek a rövidlátásra iskoláskor előtt általában nem panaszkodnak, de már 3 éves korban felfedezhető. A lusta szem-szindrómát nehéz megállapítani, hacsak nem szűri külön az orvos.  A színvakság általában a gyerek 5 éves korában derül ki.

Mit tegyünk?

Ha a családban előfordul látászavar vagy más szembetegség, ellenőriztessük rendszeresen a gyerek látását. Jó, ha a gyereket 1 éves korára már látta szemész, mert minél korábban tudunk a látászavarról, annál jobban korrigálható, sok kudarcot tudunk ezzel megelőzni.

Ekcéma

Az esély 50:50, ugyanúgy, mint az allergiánál, ugyanis az ekcéma is az allergiás reakció egyik formája. Meglepődhet szülő akkor, ha a gyereknél úgy jelentkezik, hogy egyik szülőjének sincs ekcémája, ugyanis nem maga a betegség, hanem a hajlam az, ami örökletes. Ügyeljünk a kiváltó okokra. A hideg, száraz környezet, egyes ételek, sőt még a stressz is szerepel ezek között.

Az ekcémát könnyen észre lehet venni, száraz a bőr és viszket, esetleg durva, vörös foltok vannak az arcon vagy a végtagokon. Súlyos esetben akár kis gennyes hólyagok is megjelenhetnek a gyerek testén.

Mit tegyünk?

Mutassuk meg az orvosnak, aki elmondja, mi a teendő a megelőzés érdekében. Hidratáló krém általában segít, ha súlyosabb az eset, és a kiütések elfertőződnek, antibiotikum adása szükséges.

Migrén

Gyakran lesz migrénes a migrénes szülők gyereke, 50 százalék az esélye, ha az egyik szülőnél előfordul, és még nagyobb, ha mindkettőnél.

A tünetek: lüktető fejfájás, émelygés, hányás, fény- és hangérzékenység. A migrén általában 8 éves kor körül jelentkezik.

Mit tegyünk?

Fontos azonosítani a kiváltó okokat, ezek lehetnek a fáradtság, kimerültség, az, ha a gyerek kizökken a kerékvágásból, egyes ételek és a koffein. Fiatal korban általában segít az alvás vagy az ibuprofen vagy acetaminophen adása. Ha a gyerekorvos javaslatai nem válnak be, keressünk fel neurológust.

Irritábilis bélszindróma

Az IBS-ben szenvedőknél kétszer akkora a valószínűsége, hogy egy első fokú rokonuk is szenved ebben a betegségben. Kólikás csecsemőnél gyakori, hogy a szüleinek IBS-e vagy refluxbetegsége van.

A tünetek: hasgörcs, fájdalom, váltakozó székrekedés és hasmenés. Az IBS általában iskoláskorban jelentkezik, és érzelmi okai is lehetnek.

Mit tegyünk?

Mutassuk meg az orvosnak a gyereket, ha IBS-re gyanakszunk. Az orvos kizárásos alapon diagnosztizál, ki akarja zárni egy súlyosabb betegség lehetőségét. Az IBS általában életmód-változtatással enyhíthető, egyes ételek kerülése és probiotikumok fogyasztása valamint a stresszoldás segít.

Allergia

Az esély 50:50 százalékos, ha az egyik szülő allergiás, és még nagyobb, ha mindkettő. Ne feledjük azonban, csak a hajlam örökletes.

A tünetek: gyakori nátha, arcüreg- vagy fülgyulladás, orrdugulás, szemviszketés, kiütések, tüsszögés vagy krónikus köhögés.

Mit tegyünk?

A tünetek jelentkezésekor, általában 3-5 éves kor között, mutassuk meg a gyereket orvosnak. Enyhébb esetekben antihisztaminok segítenek, enyhülés hozhat az orrcsepp. Ha a gyerek nehezen lélegzik, allergiatesztet végez az orvos, és erősebb gyógyszereket, immunterápiát alkalmaz. Segít az antiallergén ágynemű és a gyakori porszívózás is.

Pszichés problémák

A gyerek nem csak fizikai sebezhetőségeinket örökölheti, egyes pszichés és érzelmi tényezők is szóba jöhetnek. Erős genetikai összetevője van a figyelemhiányos hiperaktív rendellenességnek, a hangulati zavaroknak, szorongásnak, depressziónak, bipoláris betegségnek és a kényszeres viselkedésnek.

Fontos, hogy őszintén beszéljünk az orvosnak a családban előforduló pszichés vagy mentális problémákról. Figyelmeztető jelek lehetnek a gyereknél a levertség, ingerlékenység, szorongás, figyelemhiány vagy étvágytalanság, álmatlanság.

Kórokozók a távkapcsolón is

nátha, vírus, megelőzés

Ha valaki tüsszög és szipog a családban, lehet, hogy a fertőzés forrását a hűtő ajtaján, vagy a televízió távkapcsolóján kell keresni. Egy vizsgálat szerint a náthás emberek kórokozói napokig megélnek az ilyen helyeken.

A virginiai egyetem Virológiai laborjában megvizsgálták a náthás emberek otthonában a kórokozókat. A 30 személyből 16-nak pozitív lett a rhinovírus-tesztje, ez a vírus okozza a náthás megbetegedések mintegy felét.

A résztvevőket megkérték, hogy nevezzenek meg 10 olyan helyet a lakásban, amelyet a vizsgálatot megelőző 18 óra folyamán megérintettek, a kutatók pedig DNS-vizsgálattal mutatták ki a rhinovírusokat.

Az esetek 40 százalékában pozitív volt a teszt az olyan helyeken, mint a kilincsek, csapok és fogantyúk, sótartók, villanykapcsolók, távirányítók és telefonok.

Veszélyforrások lehetnek még a gyermekrendelőkben elhelyezett különféle játékok is, a betegek ezeken keresztül is megfertőzhetik az egészségeseket.

A szakemberek már régóta azt javasolják, hogy gyakori kézmosással kerüljük el a kórokozók terjedését. Segíthet a gumikesztyű és a kézfertőtlenítő szerek használata is.

Az új kontaktlencsék sem védenek a szemfertőzés ellen

kontakt lencse, keratitis

Sem a jobb oxigénátengedő kontaktlencsék, sem a naponta cserélhető lencsék nem csökkentik a veszélyes szemfertőzések kockázatát, derül ki a legújabb kutatásokból. A lencse típusától függetlenül a legnagyobb kockázatot az jelenti, ha éjszakára nem vesszük ki. Ha éjszakára bennmarad a kontaktlencse, ötször akkora esély van fertőzésre, állítják a szakemberek.

A szemfertőzés – úgynevezett mikróbás keratitis – nem gyakori betegség, körülbelül minden kétezredik kontaktlencse-viselőt érinti. Azonban nagyon fájdalmas, és látásvesztéshez is vezethet.

A szilikon hidrogél lencséket 1999-ben vezették be azzal a reménnyel, hogy a keringés nélküli szaruhártya jobb oxigénellátása csökkenti a fertőzés kockázatát. Az eldobható lencsék ugyancsak 1999 óta elérhetőek, előnyük abból adódik, hogy nem érintkeznek az esetleg szennyezett lencsetartó dobozzal. Két új kutatási eredmény azonban arról tanúskodnak, hogy egyik elmélet sem helytálló.

Az első vizsgálat során a kutatók mikróbás keratitisben szenvedő, kontaktlencsét viselő egyének esetét hasonlították össze egészséges, kontaktlencsés egyénekkel. Azt találták, hogy az eldobható kontaktlencsék mellett másfélszeres a mikróbás keratitis kialakulásának kockázata, szemben a hetente-négyhetente cserélendő lágy lencséket használókkal. A legkevesebb fertőzés azoknál volt, akik légáteresztő merev lencsét viseltek, ezek azonban nem túl népszerűek, mert kényelmetlenek lehetnek.

Az eldobható lencsék jelentik a legnagyobb fertőzésveszélyt, ebben a csoportban azonban ritkább volt a látásvesztés kialakulása. Ilyen szempontból tehát szerencsésebb az eldobható lencsék viselése: a lencsetároló dobozok ugyanis ellenálló kórokozóknak adhatnak otthont.

A másik vizsgálat során keratitises és egészséges kontaktlencse-viselőkkel készítettek interjút. A lencse típusa, a kontaktlencse-viselés intenzitása és más tényezők elemzésével keresték a szemfertőzés kialakulásához vezető okokat.

Tapasztalatuk szerint az új anyagú lencsék nem szorították vissza a fertőzéseket. Itt is az éjszakai viselés jelentette a legnagyobb kockázatot szemfertőzésre. Merev lencsét viselőknél a keratitis 1,2/10 000 gyakorisággal fordult elő, míg a lélegző lencsét éjszaka is viselőknél 25,4/10 000 gyakorisággal.

A szemfertőzés kockázatát emelte továbbá a dohányzás, az interneten vásárolt kontaktlencse viselése, a javasolt időn túl viselt kontaktlencse, és a nem megfelelő kézmosás a lencsék behelyezése előtt.

Szakemberek szerint azonban nem okoztak meglepetést ezek a kutatási eredmények. „Évek óta tudjuk, hogy nem jó dolog kontaktlencsével aludni, még akkor sem, ha folyamatosan lehet őket viselni. Ez egy fontos, talán a legfontosabb kockázati tényezője a mikróbás keratitis kialakulásának. Ki kell venni a kontaktlencsét az alváshoz, ez érvényes a kisebb szunyókálásokra is.”